Balun, unun, stb.
Moderátor:ha5clf
Elkeszult a balun.
73 - Istvan/ha5clf
Re: Balun, unun, stb.
Igen, de ugy is at kellett tekercselni a balunt mert a tekercselo huzal meg volt sertve, nem lett volna eleg felcserelni a koaxon a forrasztast. A koax "elo" erintkezojerol pedig levalt a vezetek, alatta nem is volt befutva onnal az erintkezo. Jo az ilyen problemakat elharitani mielott meg fel lesz szerelve.
A szimetrikus kimenetnel gyakorlatilag mindegy, hogy melyik antenna veghez van kotve. Ha viszont nem szimetrikus az antenna es az egyik vezetek hoszabb, akkor valami azt sugallja nekem, hogy a hoszabb veget kossem a koax elo vezetekehez kotott kimenethez. Ezt nemigen tudom alatamasztani magyarazattal, ugyanis a nemszimetrikus dipol ugyanugy felhullamon sugaroz. A betaplalasi pontot csak azert csusztatjak el, hogy a taplalo impedanciat valtoztassak. Elmeletileg egy szimetrikus dipol kozepen 50-70 Ohm az impedancia, ez viszont egy 1:4 balunnal van taplalva, ami 200 Ohm-ot feltetelez a betaplalasi ponton.
Gyakorlatilag az athuzott bekotes nem is lenne eszreveheto a mukodesben (legalabbis azt hiszem), de a hivatalos Ruthroff feszultseg balun az a masik rajz. Inkabb azt hasznalnam ami a szakirodalombol ismert, bar impedancia illesztes szempontjabol mindketto 1:4-es balun.
A szimetrikus kimenetnel gyakorlatilag mindegy, hogy melyik antenna veghez van kotve. Ha viszont nem szimetrikus az antenna es az egyik vezetek hoszabb, akkor valami azt sugallja nekem, hogy a hoszabb veget kossem a koax elo vezetekehez kotott kimenethez. Ezt nemigen tudom alatamasztani magyarazattal, ugyanis a nemszimetrikus dipol ugyanugy felhullamon sugaroz. A betaplalasi pontot csak azert csusztatjak el, hogy a taplalo impedanciat valtoztassak. Elmeletileg egy szimetrikus dipol kozepen 50-70 Ohm az impedancia, ez viszont egy 1:4 balunnal van taplalva, ami 200 Ohm-ot feltetelez a betaplalasi ponton.
Gyakorlatilag az athuzott bekotes nem is lenne eszreveheto a mukodesben (legalabbis azt hiszem), de a hivatalos Ruthroff feszultseg balun az a masik rajz. Inkabb azt hasznalnam ami a szakirodalombol ismert, bar impedancia illesztes szempontjabol mindketto 1:4-es balun.
73 - Istvan/ha5clf
Re: Balun, unun, stb.
Tehát a balun koax felőli vezetékei kell (et volna) felcserélni.
Érdekes, hogy van egy "vasad" rajta tekercs(ek) és bekötéstől függően más és más.
Érdekes, hogy van egy "vasad" rajta tekercs(ek) és bekötéstől függően más és más.

HG7JAK OP Lóri
Re: Balun, unun, stb.
István!
Ha jól emléxem a dipol két szára nem egyforma hosszu mindegy, hogy melyik szárára melyik kivezetést kötöd a balunbol? Nekem az áthuzott bekötés is tetszik nem értem mia baj vele.
hasis
Ha jól emléxem a dipol két szára nem egyforma hosszu mindegy, hogy melyik szárára melyik kivezetést kötöd a balunbol? Nekem az áthuzott bekötés is tetszik nem értem mia baj vele.
hasis
Re: Balun, unun, stb.
István!
Köszönöm a balunos irásaidat, tanulmányozni fogom hátha sikerül valamit felfognom belöle. Tudod olyan vagyok mint az elefánt nehezen tanulok gyorsan felejtek.
üdv: hasis
Köszönöm a balunos irásaidat, tanulmányozni fogom hátha sikerül valamit felfognom belöle. Tudod olyan vagyok mint az elefánt nehezen tanulok gyorsan felejtek.

üdv: hasis
Re: Balun, unun, stb.
A hazavitt balunt szedszedtem miutan lerajzoltam a bekotest es megszamoltam a menetszamot. A menetszam szamitas szerint elfogadhato, lasd elobbi posztokat. Viszont erdekes dolgot talaltam a bekotesben, mar amikor eszmecseret tartottunk a balunokrol tegnap, akkor feltunt, hogy valami gyanus.
Tehat a jobboldali bekotest fogom elkesziteni, a toroid mar meg is van tekercselve. 1mm atmeroju zomancozott huzalt hasznaltam hoallo szigetelocsobe huzva. De most mas gondok is akadtak. Nem fer el a dobozban, de megoldom.
u.i.: Ja, meg hozzateszem, a szetszereles konnyu volt nem kellet sokat forrasztgatni, volt ahol magatol lejott a forrasztas.
Igen, a dipole egyik szara egyenesen a foldre volt kotve....valoszinu mukodne, a dipole egyik szara "counter-pose"-kent ervenyesulne, de ez megsem koser....Tehat a jobboldali bekotest fogom elkesziteni, a toroid mar meg is van tekercselve. 1mm atmeroju zomancozott huzalt hasznaltam hoallo szigetelocsobe huzva. De most mas gondok is akadtak. Nem fer el a dobozban, de megoldom.
u.i.: Ja, meg hozzateszem, a szetszereles konnyu volt nem kellet sokat forrasztgatni, volt ahol magatol lejott a forrasztas.
73 - Istvan/ha5clf
Re: Balun, unun, stb.
Es meg egy tegnap felmerult kerdes. Honnan tudjuk hany menetet kell a toroidra tekercselni.
Az m0kwr cikkje szerint a kovetkezoket talaltam (http://m0kwr.com/zips/Constructing%20A%20Balun.pdf).
"A balunra tekercselt menetszamot ugy hatarozzuk meg, hogy a tekercs induktivita az antenna legalacsonyabb frekvenciajan legalabb 5-10 szerese legyen az antenna impedanciajanak."
Tehat, ha az antennat egy 1:4 balunnal taplaljuk, akkor ez 200 Ohm-ot feltetelez az antenanal es amihez szamolnunk kell az induktivitast az az 5-10-szerese ennek, vagyis 1000 Ohm. Ezutan ki kell szamolni az inductivitast: Ahol a Zb az az 1000 Ohm, omega pedig 2*Pi*FRQ, az FRQ a legalacsonyabb frekvencia amit hasznalni szeretnenk, legyen 3.5 KHz. A "j"-t pedig ebben az esetben ignoralhatjuk. Az induktivitas pedig a kovetkezo lesz: L = 1000 / (2 * 3.14 * 3.5 * 10^6) = 45 uH
Most mar csak a megfelelo torroid anyagot kell kivalasztanunk. Rovid hullamon a vas-por toroidbol Amidon eseteben a piros (2-es anyag 2-30MHz), vagy a magasabb rovid hullamu savoknal a sarga (6-os anyag 10-50MHz) toroidokat ajanlja m0kwr. A ferit toroidoknal a 43 es esetleg a 61-es anyaguakat ajanlja.
Pelda kedveert valasszuk ki az Amidon T-200-2 toroidot (ez a toroid van nalam javitasra). Ez a toroid az Amidon specifikacioi szerint 2 es 30 MHz kozt alkalmazhato. Az Amidon 2-es anyag es 200-as atmerovel (2-inch) a kovetkezo AL erteket hataroz meg: 120.
Az AL ertek uH/100 menetre vonatkozik (120uH/100menet), tehat minimum 37.5 menetet ajanl, hogy 45uH legyen az induktivitas. A magammal hozott toroidon bifilarisan 16.5 menetet szamlalok, a kimeneti impedanciahoz viszont ezek sorba vannak kotve igy 33 menetet eredmenyeznek. Ez viszonylag kozel van a szamolt ertekhez.
A toroidot ugy erdemes valasztani, hogy minimalis menetszam kelljen ra, ugyanis a szort kapacitast csokkentjuk ezzel es igy nem limitaljuk a felso frekvenciak hasznalatat.
Az m0kwr cikkje szerint a kovetkezoket talaltam (http://m0kwr.com/zips/Constructing%20A%20Balun.pdf).
"A balunra tekercselt menetszamot ugy hatarozzuk meg, hogy a tekercs induktivita az antenna legalacsonyabb frekvenciajan legalabb 5-10 szerese legyen az antenna impedanciajanak."
Tehat, ha az antennat egy 1:4 balunnal taplaljuk, akkor ez 200 Ohm-ot feltetelez az antenanal es amihez szamolnunk kell az induktivitast az az 5-10-szerese ennek, vagyis 1000 Ohm. Ezutan ki kell szamolni az inductivitast: Ahol a Zb az az 1000 Ohm, omega pedig 2*Pi*FRQ, az FRQ a legalacsonyabb frekvencia amit hasznalni szeretnenk, legyen 3.5 KHz. A "j"-t pedig ebben az esetben ignoralhatjuk. Az induktivitas pedig a kovetkezo lesz: L = 1000 / (2 * 3.14 * 3.5 * 10^6) = 45 uH
Most mar csak a megfelelo torroid anyagot kell kivalasztanunk. Rovid hullamon a vas-por toroidbol Amidon eseteben a piros (2-es anyag 2-30MHz), vagy a magasabb rovid hullamu savoknal a sarga (6-os anyag 10-50MHz) toroidokat ajanlja m0kwr. A ferit toroidoknal a 43 es esetleg a 61-es anyaguakat ajanlja.
Pelda kedveert valasszuk ki az Amidon T-200-2 toroidot (ez a toroid van nalam javitasra). Ez a toroid az Amidon specifikacioi szerint 2 es 30 MHz kozt alkalmazhato. Az Amidon 2-es anyag es 200-as atmerovel (2-inch) a kovetkezo AL erteket hataroz meg: 120.
Az AL ertek uH/100 menetre vonatkozik (120uH/100menet), tehat minimum 37.5 menetet ajanl, hogy 45uH legyen az induktivitas. A magammal hozott toroidon bifilarisan 16.5 menetet szamlalok, a kimeneti impedanciahoz viszont ezek sorba vannak kotve igy 33 menetet eredmenyeznek. Ez viszonylag kozel van a szamolt ertekhez.
A toroidot ugy erdemes valasztani, hogy minimalis menetszam kelljen ra, ugyanis a szort kapacitast csokkentjuk ezzel es igy nem limitaljuk a felso frekvenciak hasznalatat.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára ha5clf 2015.01.26. 11:59-kor.
73 - Istvan/ha5clf
Re: Balun, unun, stb.
Sajnos lemaradtam balunun előadásról, mert ügyeletes voltam, vagyok.
De majd fórumozok és kérdezek sokat!
De majd fórumozok és kérdezek sokat!
HG7JAK OP Lóri
Re: Balun, unun, stb.
A masik megvalaszolatlan kerdes a "kopeny-aramok" voltak. Ha egy antennat koaxal taplalunk es a koax belso vezeteke es a kulso (kopeny) vezeteke minden pillanatban egyenlo de ellentetes iranyu aramot vezet, akkor teljesen jo az illesztes es nem beszelhetunk kopeny aramokrol.
A kopeny-aram akkor keletkezik, ha ez az egyenloseg felborul. A "kopeny aramok" (angolul: common-mode current) nem folyhatnak a koaxialis kabel belsejeben, csak a kopeny kulso feluleten, ugyanis a belso huzal es a kopeny belso feluleten folyo aramok mindig ellentetes iranyban de egyensulyban vannak. Tehat ha nincs egyensuly akkor a kopeny kulsejen nemkivanatos aramok haladnak.
A kopeny-aramok azert nem kivanatosak mert zavarhatjak az elektromos berendezeseket a QTH-ban no es a szomszedban. Nalam pld lefagyott a szamitogep amivel irtam a logot mikozben QSO-ztam. Minden masodik harmadik QSO utan ujra kellet inditani.
Mi erre a leg-gyorsabb megoldas? Hat az "ugly balun". Mas megoldas egy megfelelo Guanella balun (aram balun), stb.
A kopeny-aram akkor keletkezik, ha ez az egyenloseg felborul. A "kopeny aramok" (angolul: common-mode current) nem folyhatnak a koaxialis kabel belsejeben, csak a kopeny kulso feluleten, ugyanis a belso huzal es a kopeny belso feluleten folyo aramok mindig ellentetes iranyban de egyensulyban vannak. Tehat ha nincs egyensuly akkor a kopeny kulsejen nemkivanatos aramok haladnak.
A kopeny-aramok azert nem kivanatosak mert zavarhatjak az elektromos berendezeseket a QTH-ban no es a szomszedban. Nalam pld lefagyott a szamitogep amivel irtam a logot mikozben QSO-ztam. Minden masodik harmadik QSO utan ujra kellet inditani.
Mi erre a leg-gyorsabb megoldas? Hat az "ugly balun". Mas megoldas egy megfelelo Guanella balun (aram balun), stb.
73 - Istvan/ha5clf
Re: Balun, unun, stb.
Meg egy-ket tisztazasra varo kerdes amirol tegnap beszeltunk. A transformator menet arany es impedancia aranya a kovetkezo keplet alapjan szamolhato:
Ha kifejezzuk a Z2-t akkor kapjuk a kovetkezot: Tehat a menet arany, es ahogy emlitettuk tegnap ha a menetek azonosak, akkor eleg csak egy "egysegkent" hasznalni a kepletben.
Ha egy bifilaris egyenlo menetszamu tekercset a bemeneten az egyik tekercset taplaljuk es a kimeneten pedig a ket tekercs van sorbakotve (Ruthroff feszultseg balun), igy a kovetkezot kapjuk:
Z kimenet = Z bemenet * ( 2 negyzeten / 1 negyzeten)
Ahol Z bemenet 50 Ohm, 2 az a ket sorbakotott tekercs egysege, 1 az pedig az egy tekercs menetszam egysege
Igy a vegeredmeny Z kimenet = 50 * 4/1 = 200 Ohm, vagyis egy 1:4 balunrol beszelunk.
Ne kerdezd, hogy lehet levezetni vagy honnet jon. Ez olyan mint az ohm torvenye. Arra emlekszem meg, hogy a Maxwell egyik kepletebol (ami egy alap torveny) fejezheto ki az ohm torvenye, vagyis vezetheto le belole, de megelegszem a vegeredmennyel. Ha kifejezzuk a Z2-t akkor kapjuk a kovetkezot: Tehat a menet arany, es ahogy emlitettuk tegnap ha a menetek azonosak, akkor eleg csak egy "egysegkent" hasznalni a kepletben.
Ha egy bifilaris egyenlo menetszamu tekercset a bemeneten az egyik tekercset taplaljuk es a kimeneten pedig a ket tekercs van sorbakotve (Ruthroff feszultseg balun), igy a kovetkezot kapjuk:
Z kimenet = Z bemenet * ( 2 negyzeten / 1 negyzeten)
Ahol Z bemenet 50 Ohm, 2 az a ket sorbakotott tekercs egysege, 1 az pedig az egy tekercs menetszam egysege
Igy a vegeredmeny Z kimenet = 50 * 4/1 = 200 Ohm, vagyis egy 1:4 balunrol beszelunk.
73 - Istvan/ha5clf