Oldal: 6 / 7

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.15. 16:50
Szerző: ha5clf
Elkeszult a balun.
balun.jpg
1:4 Ruthroff feszultseg balun

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.15. 09:10
Szerző: ha5clf
Igen, de ugy is at kellett tekercselni a balunt mert a tekercselo huzal meg volt sertve, nem lett volna eleg felcserelni a koaxon a forrasztast. A koax "elo" erintkezojerol pedig levalt a vezetek, alatta nem is volt befutva onnal az erintkezo. Jo az ilyen problemakat elharitani mielott meg fel lesz szerelve.

A szimetrikus kimenetnel gyakorlatilag mindegy, hogy melyik antenna veghez van kotve. Ha viszont nem szimetrikus az antenna es az egyik vezetek hoszabb, akkor valami azt sugallja nekem, hogy a hoszabb veget kossem a koax elo vezetekehez kotott kimenethez. Ezt nemigen tudom alatamasztani magyarazattal, ugyanis a nemszimetrikus dipol ugyanugy felhullamon sugaroz. A betaplalasi pontot csak azert csusztatjak el, hogy a taplalo impedanciat valtoztassak. Elmeletileg egy szimetrikus dipol kozepen 50-70 Ohm az impedancia, ez viszont egy 1:4 balunnal van taplalva, ami 200 Ohm-ot feltetelez a betaplalasi ponton.

Gyakorlatilag az athuzott bekotes nem is lenne eszreveheto a mukodesben (legalabbis azt hiszem), de a hivatalos Ruthroff feszultseg balun az a masik rajz. Inkabb azt hasznalnam ami a szakirodalombol ismert, bar impedancia illesztes szempontjabol mindketto 1:4-es balun.

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.14. 23:57
Szerző: HG7JAK
Tehát a balun koax felőli vezetékei kell (et volna) felcserélni.

Érdekes, hogy van egy "vasad" rajta tekercs(ek) és bekötéstől függően más és más. :-)

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.14. 21:00
Szerző: HA5IS
István!
Ha jól emléxem a dipol két szára nem egyforma hosszu mindegy, hogy melyik szárára melyik kivezetést kötöd a balunbol? Nekem az áthuzott bekötés is tetszik nem értem mia baj vele.

hasis

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.14. 20:50
Szerző: HA5IS
István!

Köszönöm a balunos irásaidat, tanulmányozni fogom hátha sikerül valamit felfognom belöle. Tudod olyan vagyok mint az elefánt nehezen tanulok gyorsan felejtek. :-)

üdv: hasis

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.14. 18:33
Szerző: ha5clf
A hazavitt balunt szedszedtem miutan lerajzoltam a bekotest es megszamoltam a menetszamot. A menetszam szamitas szerint elfogadhato, lasd elobbi posztokat. Viszont erdekes dolgot talaltam a bekotesben, mar amikor eszmecseret tartottunk a balunokrol tegnap, akkor feltunt, hogy valami gyanus.
ruthroff.jpg
Igen, a dipole egyik szara egyenesen a foldre volt kotve....valoszinu mukodne, a dipole egyik szara "counter-pose"-kent ervenyesulne, de ez megsem koser....
Tehat a jobboldali bekotest fogom elkesziteni, a toroid mar meg is van tekercselve. 1mm atmeroju zomancozott huzalt hasznaltam hoallo szigetelocsobe huzva. De most mas gondok is akadtak. Nem fer el a dobozban, de megoldom.

u.i.: Ja, meg hozzateszem, a szetszereles konnyu volt nem kellet sokat forrasztgatni, volt ahol magatol lejott a forrasztas.

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.14. 12:28
Szerző: ha5clf
Es meg egy tegnap felmerult kerdes. Honnan tudjuk hany menetet kell a toroidra tekercselni.

Az m0kwr cikkje szerint a kovetkezoket talaltam (http://m0kwr.com/zips/Constructing%20A%20Balun.pdf).

"A balunra tekercselt menetszamot ugy hatarozzuk meg, hogy a tekercs induktivita az antenna legalacsonyabb frekvenciajan legalabb 5-10 szerese legyen az antenna impedanciajanak."

Tehat, ha az antennat egy 1:4 balunnal taplaljuk, akkor ez 200 Ohm-ot feltetelez az antenanal es amihez szamolnunk kell az induktivitast az az 5-10-szerese ennek, vagyis 1000 Ohm. Ezutan ki kell szamolni az inductivitast:
L.jpg
Inductivitas szamitasa
L.jpg (6.6KiB)Megtekintve 8786 alkalommal
Ahol a Zb az az 1000 Ohm, omega pedig 2*Pi*FRQ, az FRQ a legalacsonyabb frekvencia amit hasznalni szeretnenk, legyen 3.5 KHz. A "j"-t pedig ebben az esetben ignoralhatjuk. Az induktivitas pedig a kovetkezo lesz: L = 1000 / (2 * 3.14 * 3.5 * 10^6) = 45 uH

Most mar csak a megfelelo torroid anyagot kell kivalasztanunk. Rovid hullamon a vas-por toroidbol Amidon eseteben a piros (2-es anyag 2-30MHz), vagy a magasabb rovid hullamu savoknal a sarga (6-os anyag 10-50MHz) toroidokat ajanlja m0kwr. A ferit toroidoknal a 43 es esetleg a 61-es anyaguakat ajanlja.

Pelda kedveert valasszuk ki az Amidon T-200-2 toroidot (ez a toroid van nalam javitasra). Ez a toroid az Amidon specifikacioi szerint 2 es 30 MHz kozt alkalmazhato. Az Amidon 2-es anyag es 200-as atmerovel (2-inch) a kovetkezo AL erteket hataroz meg: 120.

Az AL ertek uH/100 menetre vonatkozik (120uH/100menet), tehat minimum 37.5 menetet ajanl, hogy 45uH legyen az induktivitas. A magammal hozott toroidon bifilarisan 16.5 menetet szamlalok, a kimeneti impedanciahoz viszont ezek sorba vannak kotve igy 33 menetet eredmenyeznek. Ez viszonylag kozel van a szamolt ertekhez.

A toroidot ugy erdemes valasztani, hogy minimalis menetszam kelljen ra, ugyanis a szort kapacitast csokkentjuk ezzel es igy nem limitaljuk a felso frekvenciak hasznalatat.

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.14. 10:41
Szerző: HG7JAK
Sajnos lemaradtam balunun előadásról, mert ügyeletes voltam, vagyok.
De majd fórumozok és kérdezek sokat!

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.14. 10:16
Szerző: ha5clf
A masik megvalaszolatlan kerdes a "kopeny-aramok" voltak. Ha egy antennat koaxal taplalunk es a koax belso vezeteke es a kulso (kopeny) vezeteke minden pillanatban egyenlo de ellentetes iranyu aramot vezet, akkor teljesen jo az illesztes es nem beszelhetunk kopeny aramokrol.

A kopeny-aram akkor keletkezik, ha ez az egyenloseg felborul. A "kopeny aramok" (angolul: common-mode current) nem folyhatnak a koaxialis kabel belsejeben, csak a kopeny kulso feluleten, ugyanis a belso huzal es a kopeny belso feluleten folyo aramok mindig ellentetes iranyban de egyensulyban vannak. Tehat ha nincs egyensuly akkor a kopeny kulsejen nemkivanatos aramok haladnak.

A kopeny-aramok azert nem kivanatosak mert zavarhatjak az elektromos berendezeseket a QTH-ban no es a szomszedban. Nalam pld lefagyott a szamitogep amivel irtam a logot mikozben QSO-ztam. Minden masodik harmadik QSO utan ujra kellet inditani.

Mi erre a leg-gyorsabb megoldas? Hat az "ugly balun".
ugly.jpg
Mas megoldas egy megfelelo Guanella balun (aram balun), stb.

Re: Balun, unun, stb.

Elküldve: 2015.01.14. 09:50
Szerző: ha5clf
Meg egy-ket tisztazasra varo kerdes amirol tegnap beszeltunk. A transformator menet arany es impedancia aranya a kovetkezo keplet alapjan szamolhato:
Zratio0.jpg
Alap egyenlet
Zratio0.jpg (10.8KiB)Megtekintve 8986 alkalommal
Ne kerdezd, hogy lehet levezetni vagy honnet jon. Ez olyan mint az ohm torvenye. Arra emlekszem meg, hogy a Maxwell egyik kepletebol (ami egy alap torveny) fejezheto ki az ohm torvenye, vagyis vezetheto le belole, de megelegszem a vegeredmennyel.

Ha kifejezzuk a Z2-t akkor kapjuk a kovetkezot:
Zratio.jpg
Z2 a kimeneti impedancia
Zratio.jpg (7.88KiB)Megtekintve 8986 alkalommal
Tehat a menet arany, es ahogy emlitettuk tegnap ha a menetek azonosak, akkor eleg csak egy "egysegkent" hasznalni a kepletben.

Ha egy bifilaris egyenlo menetszamu tekercset a bemeneten az egyik tekercset taplaljuk es a kimeneten pedig a ket tekercs van sorbakotve (Ruthroff feszultseg balun), igy a kovetkezot kapjuk:

Z kimenet = Z bemenet * ( 2 negyzeten / 1 negyzeten)

Ahol Z bemenet 50 Ohm, 2 az a ket sorbakotott tekercs egysege, 1 az pedig az egy tekercs menetszam egysege

Igy a vegeredmeny Z kimenet = 50 * 4/1 = 200 Ohm, vagyis egy 1:4 balunrol beszelunk.